A SIKERES ÉLETRŐL. FÉLÚTON MINDEN KUDARCNAK TŰNIK?

Miért született ez a poszt?

A vállalkozások ötéves túlélési rátájáról szóló statisztikákba futottam bele, s elgondolkodtam a siker és a kudarc kérdésén, ezért született ez a poszt. Lássuk először a számokat!

A 2000-es években idehaza évente a vállalkozások 10%-a jogutód nélkül szűnt meg, a társas vállalkozások ötéves túlélési rátája 45,1% volt 2015-ben, 55 ezer vállalkozás megszűnése mellett. Az egyéni vállalkozók ötéves túlélési rátája 27,1%. A legmagasabb túlélési arány az egészségügyi, szociális ellátás (57,6%) területét jellemezte, de az átlagot jóval meghaladta (45% feletti) az ipar, a szakmai, tudományos tevékenység, az információ, kommunikáció területén is. A mezőgazdaság, a szállítás-raktározás, a szórakoztatás, ingatlanügyletek és az oktatás gazdasági ágak szintén meghaladták a 40%-os átlagos túlélési rátát. A korábbi évekhez hasonlóan a pénzügyi, biztosítási tevékenység vállalkozásainak túlélési képessége volt a legalacsonyabb, csupán 13%-uk működött még az alakulásukat követő ötödik évben is.

A vállalkozói léthez a bizonytalanságot és a kockázatvállalást kapcsolják. A bizonytalanság ott van az alkalmazotti létben is, számos nyugdíj előtt álló munkaerő elbocsátásának voltam már szemtanúja, vagy éppen a nyugdíjbavonulás méltatlan körülményei voltak mérhetetlenül lehangolók. A kudarc lehetősége mindig fennáll, ha teljesítményről van szó. Ha teljesíteni szeretnénk, a siker felé törekszünk, és igyekszünk a kudarcot elkerülni. Ha soha nem próbálkozunk, nyilván soha nem vallunk kudarcot.

A siker fogalma

A szótár szerint a siker: valamely cél elérésére irányuló cselekvésnek, tevékenységnek eredményes véghezvitele, észlelhető foganata, illetve az a kedvező hatás, visszhang, amelyet valamely befejezett cselekvés, mű, alkotás a nyilvánosságban kelt, ill. ennek kedvező következményei.

Mit jelent nekem a siker?

Nekem a siker mindössze azt jelenti, hogy a rendelkezésemre álló idő lehető legnagyobb részében derűs vagyok.

A pszichológia a sikerről: minden kudarcnak látszik félúton

A pszichológiai kutatások szerint fejlődésre mindenki képes, s a kutatások azt is mondják, hogy a sikeres életet a mindset, a gondolkodásmódunk milyensége határozza meg. Mindenekelőtt hinnünk kell abban, hogy képesek vagyunk a célunkat elérni, és a sikertelenséget ne minősítésként éljük meg, hanem a tanulási folyamat természetes részeként. A kudarc a tanulás része, a legtöbb hiba túlélhető, ne tragédiaként éljük meg. Kanter törvénye szerint törvényszerű, hogy ha elkezdünk valamit, egy ponton túl csökken a lelkesedésünk, és kudarcok érnek. Ezen a ponton minden kudarcnak látszik. Ekkor sokan feladják, mások tovább küzdenek. A kudarctól való félelem elkerülése miatt ne zárjuk el magunkat a tanulástól. Ha hibázunk, nem feladni kell, hanem módosítani a próbálkozásainkon. Adjunk magunknak időt az újratervezésre vagy az új stratégia kialakítására. Keretezzük át a gondolkodásunkat: a kudarc kellemetlen, fájdalmas lehet, de megmutatja, mi nem működik, s ez új utakra vihet. A megcsúszott tervek nem feltétlenül végzetesek. Semmiképp ne ruházzuk fel a tökéletlenséget világvége érzéssel! A hibázást inkább tanulási tapasztalatként fogjuk fel, s tekintsük a kudarcokat a fejlődés természetes velejáróinak.

Barabási Albert László a sikerről, ha megvan a Q-faktorod, akkor: csináld tovább!

Barabási Albert László szerint két fajta siker van, az egyik a személyes siker, ami akkor történik meg velünk, amikor elérjük a célunkat és ebben örömünket leljük. A másikfajta siker arról szól, hogy mit lát a közösség a személyes sikerből és hogy viszonyul az adott teljesítményhez. A kudarcra különbözőképpben reagálnak az emberek. Van, aki az első sikertelenség után feladja, más újrapróbálkozik, majd megismétli, amíg sikert nem ér el. Sikeresnek mondott kutatók pályázatainak mindössze 7-8%-a volt nyertes a karrierjük során. Barabási kutatásai szerint a siker képletében szereplő Q-faktor – azaz az arra való képesség, hogy az ötletet keresztül tudjuk vinni a sikerig – állandó. Barabási tanácsa, hogy ha megvan a Q-faktorod, akkor: csináld tovább!

Seth Godin marketing guru a sikerről: a holtponton ne add fel!

Seth Godin a Kanter törvényhez (minden siker a félúton kudarcnak látszik) hasonlóan közelíti meg a siker-kudarc kérdését. A félút Godinnál a holtpont jelzőt kapja (használ még más megjelöléseket is erre a pontra, de most azokkal nem zavarom össze a kedves Olvasót). Godin azt mondja, ha terveink kilátástalanok, ne hezitáljunk, azonnal hozzuk meg a fájdalmas döntést. Ha viszont nem kilátástalanok, akkor a holtponton való átjutásra biztat. Azon túl ugyanis már alig vannak konkurensek, ott lehet szert tenni versenyelőnyre, ahol a legnehezebbek a körülmények: a holtponton túl. A maratonfutást a 30. kilométernél adják fel a legtöbben, ők nem jutnak túl a holtponton. A kitartóak látják az alagút végén a fényt. Godin arra is figyelmeztet, hogy legyél realista, ne képzelj fényt, ha nincs remény. Akad olyan helyzet, amikor fel kell adni. De semmiképp ne a hosszú távú stratégiát adjuk fel, ne az álmainkat, csak a nem működő taktikákat. Viszont, ha a cél elérése túl sok befektetést igényel és nincs hozama, okosabb, ha feladjuk a hiábavaló küzdelmet.

Összegzés

A pszichológia szerint a gondolkodásmódunk milyensége alapvető hatással van a sikerre. Barabási Albert László kutatásai szerint, ha megvan a Q-faktorunk, azaz a képességünk, hogy az ötletet elvigyük a sikerig, akkor csináljuk tovább! Seth Godin a holtponton való túllépésre buzdít, de óvatosságra is int. Szerintem pokoli nehéz eldönteni, hogy holtponton vagy zsákutcában vagyunk. Vajon csak újabb erőfeszítés kell, vagy le kell mondani az úticélról, mert az csak délibáb? Ezen a ponton kinek-kinek magának kell meghoznia a döntését, ami kizárólag a saját felelőssége. Nincs varázsrecept, nincs öt lépésből álló útmutató, amelynek véghezvitele után garancia van a sikerre. Egyéni mérlegelés után, egyéni döntések hozhatók, de érdemes ismerni a pszichológiai törvényszerűségeket.

Felhasznált irodalom
„A siker és a teljesítmény nem mindig kerül összhangba” https://mindsetpszichologia.hu/a-siker-es-a-teljesitmeny-nem-mindig-kerul-osszhangba-interjunk-barabasi-albert-laszloval
Helstáb Laura: Ha valaha azt érezted, hogy legszívesebben feladnád, akkor most jól figyelj! https://mindsetpszichologia.hu/ha-valaha-azt-erezted-hogy-legszivesebben-feladnad-akkor-most-jol-figyelj
Helstáb Laura: Képes vagy rá, de el is kell hinned! – a fejlődés fókuszú és a rögzült gondolkodásmód https://mindsetpszichologia.hu/kepes-vagy-ra-de-el-is-kell-hinned-a-fejlodes-fokuszu-es-a-berogzult-gondolkodasmod
Mráz Katalin: Growth mindset vs. pozitív gondolkodás https://pszichologus.mrazkata.com/growth-mindset-vs-pozitiv-gondolkodas/
Repisky Máté: Vállalkozói kudarc. A vég, vagy egy új kezdet? http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3383/1/VT_2018n4p12.pdf
Seth Godin: A holtponton ne add fel! Budapest, HVG Kiadó, 2011
Szeriné dr. Ormándi Erzsébet: Sikeres tökéletlenség – a hibákból való tanulás képessége https://mindsetpszichologia.hu/sikeres-tokeletlenseg-a-hibakbol-valo-tanulas-kepessege
Vállalkozások demográfiája, 2017 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/valldemog/valldemog17.pdf

error
fb-share-icon

Be the first to reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük