A nonprofit szervezetek ősei Magyarországon

Az államalapítás idején
Nonprofit szervezetekről a 20. század második felétől beszélünk, azonban a mai nonprofit szervezetek ősei már az önálló állam kialakulásakor megjelentek Magyarországon. „Géza fejedelem és István király a lázadó pogány vezetőktől elkobzott birtokok egy részét a katolikus egyháznak és a Magyarországra hívott szerzetesrendeknek adományozta. … ez a vagyonátengedés pontos előképe volt a későbbi alapítványtételeknek… Az alapító a vagyont tartós közérdekű célra adományozta, azt a későbbiekben vissza nem vonhatta, joga volt viszont ahhoz, hogy előírásaival befolyásolja a vagyonból származó jövedelmek felhasználását. Az egyházaknak és a szerzetesrendeknek nemcsak a kereszténység terjesztését szabták feladatul, hanem a szükséget szenvedők megsegítését is.” (Kuti, 1998: 18-19.)
A középkorban
A középkori nemesi lovagrendek jóllehet vallási köntösben jöttek létre, mégis közülük sok hasonlított a mai egyesületekhez. A köznép a különböző szakmákhoz vagy lakóhelyhez kötődő vallási „testvérületeket”, társaságokat hozott létre. Az iparos-szervezetek a későbbi céhek elődei voltak. A céhek gazdasági funkciójukon kívül arra törekedtek, hogy tagjaik között a kölcsönös segítségnyújtást és a közösség érdekében szükséges közszolgáltatásokat is megszervezzék.
A legsötétebb periódus
A török megszállás ellehetetlenítette a társadalom önszerveződését. A török hódoltság után a Habsburgok politikája fékezte a polgárosodást és az önkéntes szerveződések alakulását is. A mohácsi csatavesztéstől a 18. sz. közepéig terjedő időszak a magyarországi nonprofit szektor történetének legsötétebb periódusa volt.
II. József nyelvtörvénye
Paradox módon a Habsburgok germanizációs törekvései a nemzeti tudat erősödését segítették. II. József nyelvtörvénye – akarata ellenére – felszította a nyelvújítási mozgalmat, ösztönözte a nemzeti kultúra és a társadalmi haladás ügyét támogató egyesületek megalakítását. Az 1790-es években létrehozott olvasókörök az olvasás és művelődés révén a társadalmi átalakulás és az osztrák gyarmatosítás elleni harc eszközei voltak.
A reformkor
A reformkor (1825-1848) idején az önkéntes szerveződések újra gyarapodásnak indultak, szerves alkotóelemévé váltak a reformmozgalomnak. Egyesületek, olvasókörök, kaszinók, irodalmi társaságok fontos szerepet játszottak az ország iparosításában a feudális jogrendszer felszámolásában. A szépművészetek, az irodalom, a színház támogatása, a magyar nyelv kiművelése olyan törekvések voltak, amelyeket egy sor egyesület megfogalmazott alapszabályában. A tudományos társaságok, jótékonysági egyesületek közvetett módon vettek részt a reformmozgalomban, tagjaiknak alkalmat adtak a rendszeres összejövetelekre, a szűkebb közösség és az ország problémáinak áttekintésére, rövid távú célok és hosszú távú stratégiák kidolgozására. Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után a bécsi udvar mindent megtett az egyesületek megbénítása, feloszlatása érdekében. Például 1849 és 1858 között még a Magyar Tudományos Akadémia sem ülésezhetett. Az MTA Statisztikai Bizottsága 1862-ben végezte el az egyesületek első hivatalos összeírását. A szervezetek száma nem volt lényegesen kisebb, mint 1848-ban. A forradalom kitörésekor kb. 600, az akadémiai felmérés idején 579 egylet működött.
Az egyesületek számának alakulása
1862-1989.
Év | Az egyesületek száma |
---|---|
1862a | 319 |
1878a | 1 917 |
1932 | 14 365 |
1970 | 8 886 |
1982 | 6 570 |
1989 | 8 514 |
Forrás: Kuti 1998: 18-19 p.
A kiegyezés után
A kiegyezés és a második világháború között dinamikusan nőtt az egyesületek száma. A jogi szabályozás nehezítette, de nem akadályozta meg, hogy a társadalom valamennyi rétege, vallási és életkori csoportja létrehozza a maga egyesületeit. Az egyesületi szerveződés a munkások, kézművesek és a falusi lakosság egyesületei révén tömegjelenséggé vált. Elmondható, hogy Magyarországnak a második világháborút megelőző időszakban fejlett egyesületi szektora volt.
Az egyesületek megoszlása tevékenységi terület szerint %-ban
1862-1989.
TEVÉKENYSÉG | 1862 | 1878 | 1932 | 1970 | 1982 | 1989 |
Kultúra, vallás | 27,60 | 18,00 | 12,60 | 0,20 | 1,40 | 3,90 |
Sport | 0,30 | 1,30 | 6,60 | 51,50 | 445,90 | 36,30 |
Szabadidős | 27,30 | 14,40 | 32,60 | 16,10 | 26,30 | 23,80 |
Oktatás, kutatás | 3,40 | 4,50 | 0,70 | 1,10 | 1,80 | 1,60 |
Egészségügyi és szociális | 30,40 | 19,00 | 19,80 | 0,10 | 0,20 | 6,70 |
Tűzoltás | 6,20 | 9,30 | 30,40 | 22,50 | 13,90 | |
Szakmai | 6,60 | 31,90 | 16,40 | 7,60 | ||
Egyéb | 4,40 | 4,70 | 2,00 | 0,60 | 1,90 | 6,20 |
Összesen | 100,00 | 100,00 | 100,00 | 100,00 | 100,00 | 100,00 |
A II. világháború után
A második világháborút követő kommunista hatalomátvétellel megtört a növekedés folyamata. A legtöbb egyesületet feloszlatták, amelyiket nem, az párt- és állami ellenőrzés alá került. Az alapítványokat még nagyobb gyanakvás övezte vagyonuk miatti nagyobb befolyásuk miatt. A Rákosi rendszer még az alapítványi formát is kiirtotta a magyar jogrendszerből.
A közelmúlt és a jelen jogi szabályozása
Az alapítványok és egyesületek jogi státusának rendezése még a rendszerváltás előtt megtörtént az alapítványi forma hivatalos elismerésével (az alapítvány jogintézménye a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1987. évi 11. számú törvényerejű rendeletével ismét bekerült a Polgári Törvénykönyvbe), majd az egyesülési szabadság törvényi garanciáinak megteremtésével (1989. évi II. törvény az egyesülési jogról). A rendszerváltás után rendkívüli gyorsasággal jöttek létre újra a különböző alapítványok, egyesületek.
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt 2011-től új törvény váltotta, ezzel megtörtént a civil szervezetek újraszabályozása. A 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (civil törvény) az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteket szabályozza. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az alapítványok és egyesületekre vonatkozóan is számos új szabályt vezetett be, melyből a jogi személyekre vonatkozó általános rész párhuzamosan alkalmazandó az egyesületekre és az alapítványokra vonatkozó szabályokkal.
FELHASZNÁLT FORRÁSOK
Harsányi László–Kovács Róbert (2002) Kulturális nonprofit szervezetek Budapesten. Budapest: Nonprofit Kutatócsoport
Kocsis Péter Csaba–Laki Ildikó (2004) Civil és nonprofit szervezetek (szöveggyűjtemény). Budapest: ZSKF.
Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak… (1998) Budapest: Nonprofit Kutatócsoport.
Nonprofit szervezetek Magyarországon 1999. (2001) Budapest: KSH.
Be the first to reply